Józsefvárosban a Corvin-sétány miatt sok épületet bontottak le. Voltak köztük értékesek és kevésbe értékesek, de egy biztos, velük a régi Budapest egy darabja veszett oda. Sajnálni lehet őket, én is így tettem a Harcsás-háznál, amit védett(!!!) homlokzati elemei ellenére is eltüntettek. A legtöbb épület azonban nemes egyszerűséggel putri volt, ahol nagycsaládok nyomorogtak 27 négyzetmétereken és mellékhelység is csak a folyosó végében volt található. Akiket kiköltöztettek, összkomfortos cserelakást kaptak, vagy anyagi juttatást.
Szóval sok ház ment a levesbe és vannak olyanok, amikért egyáltalán nem kár. A Tömő utca 17. sincs annyira a helyzet magaslatán, hogy itt maradjon. Miért? Hát, itt a válasz:
Félgangos épület, nagy valószínűséggel 1879-ben épült.
Jelenleg félő, hogy leszakad az első emelet. A ház majdhogynem életveszélyes állapotban van.
Az alsó lakásban már nem is laknak.
Folyosó részletek: (mert nem mertem végigmenni)
Rálátás a szomszédos telekre:
Itt korábban egy földszintes ház állt (1866-ban épült), érdekesmód sokkal több adat maradt fent róla, mint a mi épületünkről. Régen lebonthatták már, a közelmúltban még kézi autómosó és parkoló volt a telken.
Vannak kis apróságok, amiknek lehet örülni, de félő, hogy ezeket csak a múlt iránti rajongásomnak köszönhetően emelem ki:
A lépcső, ami egyébként ilyen állapotban van:
Padlóminta:
Innen is látszik, hogy mennyire vészes a helyzet:
Már kacsintgat a jövő?
A kapu kívülről:
....
A végére hagytam a homlokzatot. Az állapota nem (annyira) rossz, de nem is igazán azt tükrözi, ami bent van. Mondhatnám, átver minket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése