Többször mondtam már, hogy a modern magyar építészet mostohagyerek.
Túlságosan is letisztult, túl egyszerű, éppen ezért az embernek nem akad meg rajta a szeme, nem is igazán érdekli, hogy milyen lehet.
Vannak épületek, melyek belevesznek a terek és utcák forgatagába, mert nincs rajtuk semmi olyan különlegesség, ami megfogna bennük minket. De talán nem is ez a feladatuk.
Ilyen a Bem József utca 2.
Szemben vele az a bizonyos Radetzky-laktanya, amelyet ki akartak belezni, hogy a homlokzat megtartásával új épületet hozzanak létre. Hasonló szitu volt a Légrády-palota története is, ott azonban megtörtént az átépítés. (...és egy-két dolgot a belső udvarból visszaépítettek.)
A laktanya ma borzalmas állapotban van.
Bem Palace látványterv. Ilyen lett volna, ha az ellenállás és a kormány nem állítja meg az építkezést.
Összehasonlításképpen a Légrády-palota:
Ilyen volt...
A háború áldozata...
Újjászületve... Lehetne vitatkozni, hogy jó ötlet volt e a teljes kibelezés, ezáltal egy új épület beleépítése, de a látvány megváltozásával, úgy gondolom mindenki jól járt.
De elkanyarodtam a mai házunktól.
Ötemeletes épület, Rákosi Jenő kereskedő megrendelésére készült, Vajk Tibor és Lukovits István tervezésében. 1935-re épült fel.
Letisztult, egyszerű formavilág.
A zöld emeletek azonban dobnak egy kicsit a puritánságon.
Néha nem árt lenézni:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése