Sokak számára ez az épület a Központi Antikvárium miatt lehet ismerős, mely 1891 óta székel a Múzeum Körúton. Cégére pedig már messziről ránk köszön, ha errefelé sétálunk az Astoriától.
Az épület másik földszinti üzlethelyiségében fészkel a Budapest Baristas kávézó.
A ház homlokzatának különlegességére, csak akkor csodálkoztam rá igazán, mikor lefotóztam azt.
Egészen különleges épület.
1872-ben Grünhut Sámuel építtette fel, Pucher József tervei alapján.
Ránk maradt az eredeti tervrajz, egyszerűen bámulatos, mennyire részletgazdag!
A szoboralakok nagy valószínűséggel Ziegelwagner Mátyás munkái.
A tetőszerkezeten kívül a legtöbb elem még mindig fellelhető a házon.
Az ajtót nagy valószínűséggel a háború után lecserélték, az előcsarnokban pedig már alig van nyoma a homlokzat túldíszítettségének.
Az épület hátsó kis udvarában nem mindennapi dologgal találjuk szembe magunkat:
Pest régi városfalával!!
Érdekes volt látni, mennyire együtt is él egymással a történelem. A 15. században épült fal maradványai a Kiskörút több, páratlan számozású házának az udvarában megtalálhatók. A legközelebbi középkori kapu pedig az Astorián volt; a Hatvani rondella, melynek emlékét az aluljáróban lévő emléktábla őrzi.
Az épületben nincsenek hatalmas belső terek, se szobrok és műalkotások, helyettük kapunk egy eszméletlen király lépcsőt.
A lépcsőkorlát különleges formavilága a belső folyosón is visszaköszön:
Az utolsó emeletről pedig pazar panoráma tárul elénk:
Háttérben látszik a Ferences templom tornya, mögötte pedig a Párizsi-udvart (Brudern-ház) átépítő daru.
A ház az 1880-as évektől 1910-ig Dédapám nagybátyjának, Windisch József háztulajdonosnak volt birtokában. Szerencse,hogy a későbbi tulajdonosok és háborúk nem tettek kárt benne.
VálaszTörlés