Off topic, de úgy érzem, hogy muszáj beszélnünk róla.
Azokban az épületekben, ahol eddig jártam nem tapasztaltam hatalmas értékrombolást az emeletráépítések következtében. Mármint az udvaron belül. Akik ezeket a plusz lakásokat tervezték egyfajta átmenetet akartak képezni a régi kor és az átépítés ideje között, hasonuló, de kicsit egyszerűbb formavilággal.
Miért is jó egy lakóház számára, ha beépítik a tetőteret, illetve emeleteket építenek rá?
Ennek gazdasági okai vannak. A lakóközösség önmagában nem lenne képes rá, hogy kifizesse a bérház felújításának költségeit, egy befektető azonban, az építkezés fejében teljesen felújítja a házat kívül-belül. Értem ezalatt; a homlokzat teljes történeti rekonstrukcióját, a belső udvarok felújítását, a liftet, illetve a tetőt.
Több variáns is van arra, hogyan is lehet ezeket esztétikusan megoldani. Persze a legegyszerűbb voltaképpen a ház "szerves folytatása", mely minden homlokzati dísz másolását is jeleneti.
Van ilyen? Ritka, ugyanis azokat a díszeket, stukkókat újra kell gyártatni, ami nem egy kis összeg a befektető számára. Bécsben rengeteg épületet éppen azért fosztottak meg a díszítéseiktől, mert emeleteket építettek rájuk és, hogy ebből kifolyólag ne legyenek közöttük eltérések.
Mielőtt rátérnénk a rosszra, mutatok néhány (szerintem) rendkívül frappáns budapesti emeletráépítést!
A Fő u. 10. számú épületet rekonstruálták, és tetőtér beépítést kapott. A Duna parti látkép ezáltal teljesen megváltozott.
De ami nálam egyértelműen viszi a prímet, az a Boglárka-ház, a Csengery utca 74.
Számomra ez az etalon. Esztétikus, modern, egyszerűen jó ránézni.
És van egy köztes kategória, ami habár nem szép, de próbálták úgy megoldani, hogy ne legyen annyira zavaró:
Adott volt egy négyemeletes épület a Budafoki úton, amit plusz két emelettel megtoldottak, így hatemeletessé vált. Azóta egyébként kiszínezték és sokkal vidámabb arcát mutatja.
Alig néhány házzal odébb:
Ők mindhárman pórul jártak, itt a mérce a Gellért tér 1. volt, amely (mint a Budafoki út nyitóeleme) hangsúlyosan egy impozáns épületnek számított. Ehhez a mérethez viszonyítottak, mikor ezt a három házat megtoldották + 2,3 emelettel.
Dózsa Gyögy út 21-23:
Egy kalap alá vettem őket és a borzacska nevet adtam nekik. Én tudom, hogy a szocializmusban nem volt esztétikai építészet, mert a szükség volt az úr, nem volt idő foglalkozni azzal, hogy mi a szép. De az az ablakkiosztás...
Bartók Béla út:
Hasonló szitu. Fel akarták húzni a két szomszédos épület szintjére, minden áron. Sikerült... Megérte?
Dózsa György út 15. Azért az igénytelenségnek is van határa. Az a két emelet egyáltalán nem akar hasonulni az eredeti épülethez, de saját magához sem nagyon.
A Rakpart csodálatos hely. Mégis, volt hol elrontani. A legocsmányabb emeletráépítés elsőszámú díjazottja egyértelműen a Belgrád Rakpart 7.
Kupolával a tetején látta meg a napvilágot:
Itt nincs mese, ez egy tragédia. Budapest dunai panorámája az UNESCO Világörökségének része (a ráépítéskor nem volt az). Egy ilyen torzszülöttnek nincs létjogosultsága egy ilyen környéken!
A mellette álló "izére" nem igazán tudok mit mondani. Tudomásom szerint nem lakhatási célból építették, ráadásul engedély nélkül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése